10 lépés a kiegyensúlyozottabb alapkészségek felé …avagy egy tanulási technika, amely hatásosan kombinálja a négy alapkészséget.

Miért kiegyensúlyozatlan a nyelvtudásunk?

Miért fontos, hogy legyen egy recepted a tanulásra?

Hogyan tanulhatsz ingyenes forrásokból, egyszerően otthon úgy,

hogy mind a négy alapkészséget építsd?

Ugye ismered a négy alapkészséget?

1.  Beszédkészség

2.  Íráskészség

3.  Hallás utáni szövegértés

4.  Olvasott szöveg értése

Lehet vajon kombinálni a tanulásban? Haladhatunk úgy, hogy mind a négy alapkészség

megközelítőleg ugyanúgy fejlődik? Most erről lesz szó, de először meg kell tudnod, miért

különösen fontos ez számodra.

Sokszor kiegyensúlyozatlanul tanulunk. Azokat a készségeket gyakoroljuk, amelyek

jobban mennek, vagy amelyeket könnyebben, kevesebb  erőfeszítéssel és erőforrással

gyakorolhatunk. Ez viszont kiegyensúlyozatlan készségeket eredményez. Persze, nem

matekozhatunk folyton, hogy centiméterre ugyanannyit gyakoroljunk minden készségből.

Ráadásul mindenki más és más alapvonalról indul készségenként, vagyis, még ha teljesen

egyenlően is gyakorlunk, akkor sem garantált, hogy a négy készség egyenlő lesz egy idő után.

Mit tehetünk?

Olyan tanulási technikákat vezethetünk be, amelyek  az egyes készségek kiegyensúlyozottabb gyakorlását teszi lehetővé. Őlyen például az is, amelyről most írok neked.

Azt azért tudnod kell, hogy ez alapvetően nem valami szenzációs, vagy korszakalkotó

találmány, hiszen a tanárok is úgy próbálják felépíteni az óravázlataikat, hogy mind a négy

készség gyakorlására lehetőség nyíljon. Viszont a házi feladatok esetén, és az önálló tanulásban ez már elveszik.

Mert ugye te is legtöbbször írásbeli házi feladatot kapsz? Olyat, amivel az olvasott

szöveg értése és az íráskészség fejlődhet, de ami két nehezebben gyakorolható készséget

„kifelejt”? Mindez azért van, mert „technikailag” nehezebben számon kérhető egy listening

feladat, vagy egy beszédkészség gyakorlás…és néha egyszerűen a kényelmi szempontok

dominálnak. De ugye emellett az is igaz, hogy nehéz az önálló tanulási idődben a

beszédkészséget gyakorolni?

És még egy utolsó fontos dolog, mielőtt rátérünk 10 lépéses tanulási technikánkra.

Rendkívül fontos, hogy legyenek saját receptjeid, technikáid arra, hogyan oldasz meg egy

tanulási feladatot, vagy hogyan építesz fel egy tanulási ciklust. Ugyanis ha nincsen, akkor ez egy szinte áttörhetetlen akadályt képez. Ezt hívják interferenciának, legalábbis a legrosszabb

fajtájának: ilyenkor maga a tanulnivaló áll az utadba, akadályként, és nem enged a tudáshoz.

Ezért kellenek az egészségesen kialakított, rutinná vált tanulási technikák, amelyek receptet adnak az egyes tanulási ciklusok lebonyolításához, vagy egy-egy tanulási feladat megoldásához.

Ilyen lesz ez is. Egy recept, amit saját magadra szabhatsz, alakíthatsz a saját ízlésed szerint, de

akár változatlan módon is felhasználhatsz.

Most pedig egy tízlépéses tanulási technikát mutatok neked, amely kiegyensúlyozottan,

az átlagos tanulási szokásoknak megfelelően gyakoroltatja és építgeti mind a négy

alapkészséget mini-sztorikon keresztül, amelyeket az internetről ingyenesen letölthetsz. Csak írd be a Google-ba, hogy esl podcast, és válogass!

Van néhány alapkövetelmény, aminek teljesülnie kell, hogy olyan szöveget találj, amellyel

hatékonyan dolgozhatsz, de ezeket majd a végén. Most tegyük fel, hogy van már egy szöveged, és térjünk rá tíz lépésünkre. Íme.

1. Hallgasd meg a mini-sztorit! Próbálj meg egy „globális” képet alkotni arról, hogy

miről is szól! Ne menj bele még a részletekbe! Nem számít, ha az egyes mondatok legtöbb szavát nem érted, csak az, hogy képes vagy-e követni, hogy épp milyen téma van soron.

2. Olvasd el a szöveg leiratát! Koncentrálj a már ismert szavakra, kifejezésekre! Ne

húzd alá az ismeretlen szavakat, és ne redukáld le  a megszerzett sikerélményt azzal, hogy azokra figyelsz! Most csak azt nézd, mennyi mindent értesz a szövegből! És ezzel ki

is fogod találni legalább 1-2, eddig számodra ismeretlen szó jelentését, amivel még egy lapáttal ráteszel az önbizalmadra.

3. Tedd magad elé a szöveg leiratát, és hallgasd vissza a sztorit párszor úgy, hogy a

szemeddel követed a szöveget! Ugye így már sokkal többet értesz?

4. Most, hogy felépítettünk egy kis nyelvi önbizalmat, és van rálátásunk az egész képre, megnézhetjük a kép egyes esetleg homályos elemeit is. Nézd meg a szótárban az ismeretlen szavakat, kiírhatod magadnak azokat. De mindenképpen ismételgesd párszor hangosan az új szavakat, és mondj velük pár új mondatot a szótárban szereplő példamondatok alapján úgy, hogy  az új mondatok  (ha egy mód van rá), rólad szóljanak! Valamiről, ami veled történt, vagy amit te érzel, gondolsz! Ez utóbbi a negyedik lépés lényege, nem a szótárazás!

5. Hallgasd meg a sztorit mondatonként! Ismételgesd az egyes mondatokat! Most a

kiejtésre figyelj: egyrészt az egyes, számodra fura vagy nem egyértelmű kiejtésekre, másrészt pedig a mondatok hangsúlyozására. Ezzel aktívan teszünk azért, hogy legyűrjük az egyes szavak helytelen kiejtéséből fakadó félelmünket, és így elhárítsunk egy jelentős akadályt a beszéd útjából.

6. Írj meg a szöveg alapján egy vázlatot, amely 6-10  kifejezést, félmondatot tartalmaz. A vázlat egyes elemeit vedd ki a szövegből! Gondosan válogass: a vázlatodban szereplő kifejezések vagy félmondatok adják a szöveg „gerincét”, a történet lényegét! Lehet benne vegyesen már ismert vagy még  nem tanult szó. A lényeg: használd a szöveg kifejezés anyagát, mondatstruktúráit.  A vázlatodat írhatod rögtön boltban kapható, zsebben elférő indexkártyára, vagy egy kb. 8×8 cm-es, zsebben még elférő, keményebb papírból készült kártyára a sztori címével kezdve. Később még jól fog jönni.

7. A vázlat alapján mondd el a szöveg tartalmát hangosan! Használd fel a vázlat mindegyik kifejezését! Amikor a végére értél, kezdd elölről, de most próbáld meg gördülékenyebben elmondani. Végső próbaként pedig képzeld el a szituációt, amikor ezt a sztorit egy baráti társaságnak meséled el külföldön, akik nagyon figyelnek rád, mert valamilyen oknál fogva nekik nagyon fontos a történet.

8. Foglald össze írásban a sztori tartalmát 3-4, vagy maximum 5-6 egyszerű mondatban! Fontos, hogy mindezt a saját szavaiddal próbáld meg megfogalmazni! Használhatod a vázlatodat, ha rászorulsz, de legjobb az lenne, ha teljesen az ismert szókincsedre támaszkodnál, és amennyire csak lehet, leegyszerűsítenéd azt, ahogy írásban elmeséled a sztorit! Főszerezheted a feladatot a sztori témájától függően azzal, hogy leírod hozzá a véleményed a témáról plusz 1-2 mondatban, vagy hogy leírod, milyen tanulság származik a sztoriból, vagy hogy leírod, hogy veled mikor fordult elő hasonló szituáció, és az hogyan zajlott. De ezek csak extra feladatok, ha esetleg belemelegednél. Végül nézz vissza a szöveg leiratára, és korrigáld az esetleges hibáidat!

9. Nézd meg, hogy milyen nyelvtani szerkezeteket használ a szöveg! Van benne olyan, ami neked nem menne kapásból, ha magyarról angolra kellene fordítani? Ha igen, akkor azokkal a nyelvtani szerkezetekkel próbálj példamondatokat mondani vagy a sztori témájának megfelelően, ahhoz főzve, vagy más témában, de magadról szólóan, a veled történt dolgokat mondatba foglalva!

10. Az utolsó próba már elhagyható, de érdekes kihívás is lehet. Próbáld meg úgy meghallgatni a sztorit, hogy közben diktálási feladatként felfogva szó szerint leírod az elhangzottakat! Ez gyakoroltatja a helyesírást, ha esetleg nehezebben megy, de ugyanúgy újra „átnézeti” az ismeretlen nyelvi elemeket is, illetve még egy utolsó módon fejleszti a hallás utáni szövegértésedet. Ha a szöveg hosszú, akkor elég mondjuk csak az elejét vagy a végét leírni – te döntesz!

Ennyi. Itt értünk a végére. Már csak egy dolog van vissza: egy, a holtidőidből mindössze

pár percet igénylő házi feladat másnapra:

1. Hallgasd meg párszor a letöltött podcastot, míg a „lelki szemeddel” látod a sztorit magad előtt, és elképzeled, ahogy lejátszódik! Vidd magaddal egész nap, hogy kéznél legyen, ha épp várni kell valamire!

2. Írd ki a vázlatodat egy kártyára a sztori címével, és vidd magaddal másnap. Aztán miközben vársz a buszra vagy mész felfelé a liftben, meséld el magadnak a sztorit a kártya alapján! (Mindezt pedig azért, mert a beszédkészség gyakorlását vagyunk a leginkább hajlamosak elhanyagolni…)

3. Legjobb az lenne, ha másnap reggel, még az ágyban meghallgatnád egyszer a szöveget,

és elmondanád a kártyák alapján a sztorit (kb 5-6 perc), és ugyanezt megismételnéd este is.

Utána már mehetsz is a következő sztorira.

Ha nincs időd, energiád ismételgetni az új szavakat és kifejezéseket, akkor se aggódj túl

sokat, mert ha mindennapi életről szóló sztorikat választasz, akkor ezek óhatatlanuk ismétlődni fognak. Persze legjobb az lenne, ha vissza-visszatérnél a régi sztorikra.

Ezt a módszert használhatod arra, hogy megtörje a tanulás egyhangúságát, és valami mást, újat vigyen bele a már kialakított rutinodba, de használhatod úgy is, mint a gyógyteákat:

kúraszerűen, mondjuk két hétig 4-5 sztorit feldolgozva. Aztán meglátod, hogy megszereted-e,

neked bejön-e.

Kreatív típusú nyelvtanulók akár újíthatnak is, és  meg is változtathatják az egyes lépéseket, vagy felcserélhetik őket. De a lényeg maradjon meg: a kiegyensúlyozott készségfejlesztés. És arra is figyelj, hogy mivel legtöbbünknek a beszédkészsége és a hallás utáni szövegértése a gyengébb, ha te is így érzed,  akkor picit tolódjon el ebbe az irányba az egyensúly.

Mindez, ha rutint szerzel benne, és rövid szövegekkel dolgozol, egy 40 perces tanulási

ciklus. Hetente kétszer igazán szánhatsz rá ennyit, amiből mondjuk az egyik alkalom hétvégére esik. De most térjünk vissza egy pillanatra a szövegekre!

Milyen alapkövetelményeknek kell teljesülniük a szövegek kiválasztásakor?

Egyrészt hosszú szövegekkel nem éri meg dolgozni, mert a hosszabb tanulási ciklusok

elveszik a befejezés sikerélményét, a haladás érzését, és rombolják a kitartásod. Legjobb, ha a szöveg max. 2-3 perces.

A másik fontos követelmény a szövegekkel kapcsolatban: érdekeljen a témájuk! Unalmas

szöveggel dolgozni nem lehet. Még ha végig is csinálsz egy tízlépéses ciklust, már nem szívesen ismétled majd meg legközelebb.

A harmadik, és utolsó követelmény: a szövegek NE legyenek tele ismeretlen szavakkal!

Ha minden mondatban van 1-2, vagy hosszabb mondatokban akár 2-3 ismeretlen szó, az még

rendben van. (Bár itt is érdemes figyelembe venni a saját preferenciáidat: kinek magasabb, kinek alacsonyabb a bizonytalanságtűrési képessége. Eszerint dönts!) De ha egy mondatban 4-5 ismeretlen szó is van, amelyek miatt a mondatnak még az alapkoncepcióját sem érted, akkor az már fárasztó lesz. Ilyen szöveggel már ne dolgozz. Az is unalmas, ha a szövegben egyetlen ismeretlen szó nincs – és bár ez keveseknek lesz gond, ha szükséges, erre is figyelj!

Próbáld ki, és írd meg, neked hogy tetszett!

Jó szórakozást, sok sikert!

Az angoltanulas.hu-ról